A plenáris ülés egy nagy jamboree, ami alatt mindenki kiszakadhat a szürke hétköznapokból. A napközbeni hihetetlen pörgés után az ember eltölthet akár három estét munkatársai körében, ha együtt foglalnak szállást. Nem kell hazarohannia munka után a családjához, hanem beülhet egy étterembe eltölteni Strasbourg gyönyörű belvárosában egy hamisítatlan elzászi Flammkuchen-t, utána desszertként elfogyaszthat egy Kugelhof-ot, mindezek mellé hideg Fischer sört ihat, és megvitathatja az Uniós választások lehetséges kampánystratégiáját, politikai kimenetelét, stb.
Ennek tudatában akad még valaki, aki nem érti, hogy miért is költöztetik rendületlenül az egész hóbelebancot időről-időre?
A héten plenáris ülést tart az Európai Parlament, ennek örömére mindenki átköltözik négy napra. Ebben az épületmonstrumban kicsit nehezebben ismerem ki magam, de még egyszer sem tévedtem el. Érdekes, hogy a parlamentben egy 2-2,5 perces felszólalás már hosszúnak számít. Persze most választások előtt mindenki nyomul, hogy javítson a felszólalási statisztikán, úgyhogy simán ott ülnek éjfélig is ha kell. Na jó, nem mindenki, csak aki érdekelt a témában, és akkoriban szólal fel. Nálunk pl. fő szempont volt, hogy a főnök olyan témában beszéljen, ami este hét előtt porondra kerül.
Egyébként általában 30-szor elmondják ugyanazokat a szempontokat, de azért néha becsúszik egy-egy jól megírt felszólalás is. Pl. Göncz Kingát jól megtapsolták, illetve Morvai Krisztina felvetette, hogy ha már korlátozzuk a polgárok szabad áramlását, akkor korlátozzuk a tőke szabad áramlását is, mert akkor lesz igazán jó világ Magyarországon. Már-már kibújt a szög a zsákból, amikor valaki benyögte, hogy nem minden románnal és bolgárral van bajuk a briteknek, hanem azoknak csak egy kis csoportjával, aki nem képes beilleszkedni.
Mai nap tanulsága: csak a főnök tegezendő a képviselők közül!
Amikor Strassburgban jartunk, megadatott a lehetoseg, hogy az Europai Parlament nemet alelnokevel talalkozzunk. Nagy rendes volt, egy teljes orat szakitott rank. Az asszisztense szoknyajanak hosszabol itelve arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy meg tennem kene egyet s mast, hogy gyakronaki helyet kapjak az EP-ben...
Megvolt a szokasos magyarok a pellengeren blokk is. Az egyik pelda a jegybank fuggetlensege, a masik a csovezeshez valo jog volt.
Maga a beszelgetes nagyon tetszett, mert a nemetek batran kerdeztek. Maga a politikus nem tetszett, mert eleg demagog volt. Feljott a torok csatlakozas kerdese is, aminek az volt a lenyege, hogy mivel Nemetorszag a mai napig sziv a holokauszt miatt, fenntartja maganak a jogot, hogy meghatarozza, mitol jogallam a jogallam. Tehat szivatja a torokoket a kurdok miatt. Persze ezen a torok diakok kiakadtak, mivel miert kene szivniuk olyan dolgok miatt, amik kb. 100 evvel ezelott tortentek.
Erre a nemet reakcioja az volt, hogy a jogtalansagot akkor is el kell ismerni, es biztositani, hogy tobbet ilyen ne fordulhasson elo.
Erre a torokok reakcioja az volt, hogy a franciak is megoltek tobb mint egy millio algirt, es semmi nem tortent.
Erre a tanar reakcioja az volt, hogy folytassuk a buszon ezt a beszelgetest...
De csak az EU szellemében, hiszen németül így helyes...!
Vasárnap, egész nap Straßburgban voltunk, kivéve azt a hét órát, amit oda-visszautazással töltöttünk. Janka nagyon jól viselte a buszozást, csak néha kurjongatott, egyébként hagyott mindenkit aludni. A fő cél a parlament volt, az egyetemről Édesanya jóvoltából mehettünk, aki hamarosan szakmai szempontok alapján ír, majd itt lehet elolvasni!
Jankával mi csak turistáskodtunk: mivel nyílt nap volt, gyűjtögettünk az ingyen osztogatott kütyüket, szaladgáltunk, láttunk bohócokat és Miki egeret, nézelődtünk, míg Judit ugyanezt csinálta, szakmai szempontból. Na jó, elment egy előadásra is, amit az egyik alelnök tartott. Mi addig rajzoltunk az EPP-nek macit, amiért cserébe EPP feliratú ételhordót kaptunk; aztán az S&D-vel ugráltunk, amiért lufit és jegyzetfüzetet kaptunk; fényképészkedtünk M. Schultz-cal (igen, elég ciki, de elég vicces, ilyen szempontból vállalom!), a libero frakciótól lépésszámlálót szereztünk be, de hogy hogyan működik, ahhoz nem jutottunk közelebb (egy lépést sem...).
A nap csúcspontja Janka felszólalása volt az EP plenáris termében:
Aztán bejártuk a belvárost: megnéztük a katedrálist, miközben Janka aludt a babakocsiban, igazából az egész sétát végigaludta. Még egy kicsit ténferegtünk, ittunk egy sört/forrócsokit, majd vissza a buszhoz. Igazából elég szép város, hatalmas katedrálissal, érdemes még eljönni ide!
Janka egyébként a lényeget átlátva fogalmazott, amikor hazafelé a buszon megkérdeztünk tőle, hogy mi van Straßburgban: Bohócok vannak!
