Janka oviba megy, ezért hát szükségünk volt egy igazolásra a gyerekorvostól, hogy egészséges, közösségbe mehet.
A rendelő egy szuper hely. Az asszisztensek nem voltak különösebben orvosi szerkóba öltözve. Talán fehér ing az volt rajtuk, de kb. ennyi. A váróteremben volt babakonyha, babasátor, favonat, könyvek, mindenféle járművek, ráülős kisautó, satöbbi. Itt viszont sajnos több, mint egy órát töltöttünk, nagy részét egyedül, mire átvezényeltek egy picike szobába, további fél óra várakozásig, további játékokkal, de ez már a vizsgáló volt. Ahogy néztem, a rendelőben sok pici vizsgáló volt, a doki pedig az egyikből ment a másikba. Ez jó ötlet szerintem, mivel gyorsabban lehet pörgetni az embereket, ha a vetkőzés/öltözés alatt már egy másik páciensnél van az orvos. Ja a vizsgálóban volt pl. abból a játékból, amivel eddig csak a Pető Intézetben találkoztam, és ott is féltve őrzik, mert darabja 40 ezer forint. Ajándékot természetesen kaptunk, de sajnos nem olyan jót, mert Jankán úrrá lett könyvmoly hajlama, ami egy promóciós füzet választásába torkollott.
A doki állítólag elég mogorva, de jó szakember. Azt az egyik felettes tanárom mondta, akivel sorstársak vagyunk, mivel ő az egyetlen rajtam kívül, akinek van gyereke (három lánya). Szóval Jankát kb. két percig vizsgálta, meghallgatta a tüdejét, és belenézett a fülébe. De az is lehet, hogy a hőmérsékletét mérte, nem tudom. Mindenesetre sok mindent nem láthatott, mivel amióta itt vagyunk nem takarítottam Janka fülét. Bevallom, sóher vagyok, és nincs kedvem 6 hónapra 200 fültisztítót venni. Valószínűleg tesztelt is egy kicsit, mivel megjegyezte, hogy jól tudok németül, pedig akkor még alig szólaltam meg. Tehát valószínűleg lecsekkolta, hogy értem-e, ha gyorsabban beszél, de ezen csak utólag elmélkedtem, tényleg nem tudom, hogy honnan vette, hogy jól tudok. De legalább egy kis önreflexióra késztetett, és megállapítottam, hogy ha már fejlődött valami, az talán a beszédértésem. Kérdezte még, hogy milyen oltásokat kapott, mondtam, hogy csak a kötelezőt, fel is akartam sorolni, hogy menőzzek, de megtette helyettem. A vizsgálat végén pedig megkérdezte, hogy Magyarország tagja-e az EU-nak, de ezen már meg sem lepődtem. Talán csak a biztonság kedvéért kérdezte, hogy akkor az oltások terén nagy eltérések nincsenek.
Egyébként elég sokan kérdezgetik, hogy Magyarország hol van, és hogy tagja-e az EU-nak. A kedvencem az volt, amikor tavaly ősszel Brüsszelben a görög lány kérdezte meg egy tanulmányi kiránduláson, ahol úgy gondoltam olyanok vannak, akik egy kicsit többet tudnak EU-s dolgokról az átlagnál. De pl. sokan kérdezték, hogy Gábornak van-e munkavállalási engedélye, még olyan is, akik munkaügyi központban dolgozik, tehát eléggé tudnia kéne.
A fecniért az igazolásért 5 eurót fizettünk, a maradék 10 eurónkból pedig betérve egy boltba neonrózsaszín esőnadrágot, illetve két pici ételhoró dobozkát vettünk az ovifelszereléshez.
